Magyarországon a karácsonyfa csupán a XIX. század második felétől lett népszerű, először a jómódú nemesi családokban terjedt el, majd a XX. század elejétől egyre többen díszítettek fel otthonukban egy kis fenyőt vagy ágacskát az ünnep alkalmával. Mára nincs olyan otthon, ahova ne jutna legalább egy szimbolikus fenyőág karácsony idején.
A díszítés sokat változott az idők folyamán. A kis gyertyák a Három Királyoknak utat mutató csillagot szimbolizálták, amelynek segítségével végül megtalálták a jászolban fekvő kis Jézust.

Régebben fából és textilből készültek a díszek, a fa csúcsára angyalkát vagy csillagot tettek és piros almát, diót akasztottak az ágakra. A szaloncukor később került fel csak a fára. Aztán jöttek a modern izzókészletek, színpompás műanyag díszek, gömbök, és a csillagszórók is.

Manapság azonban már nem divat a szivárvány minden színében csillogó fa.


A díszítésben egyre inkább a természetesség dominál és sok helyen újra divatba jöttek a kézzel készített díszek, mézeskalácsok és szalmacsillagok. Általában egy szín dominanciájára törekednek legtöbben, ez lehet arany, piros, fehér-ezüst, vagy kék. A díszítésnél fontos, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, és ne halmozzuk túl a fánkat.